Anglia uninspiráló döntetlene Ghánával: Valódi válság vagy csak már jól ismert forgatókönyv?
Az angol válogatott Harry Kane csalódott arca mindent elmond a keddi bostoni mérkőzés után. Csak néhány nappal a Kroátiával vívott 4-2-es győzelem után, amikor sokan már a legjobb nyolc között ültették volna az angolokat, a csapat nem tudta megverni a Ghánát, amely 60 hellyel áll alacsonyabban a FIFA ranglistáján.
A találkozón 0-0-s döntetlent játszottak, 60 percig mindkét csapatnak nem volt kaput eltaláló lövése. Jude Bellingham, aki történelmi tettet hajtott végre azáltal, hogy 50. válogatottságát ünnepelhette, a meccs során többször úgy tűnt, mintha a falba akarna öklözni. A végeredményben Kane elveszített egy hatalmas ziccert, amikor egy gólra törő gólhelyzetben a kapu előtt ollózva megpróbálta a labdát a hálóba juttatni, ám túllőtte a célt.
A számok árnyékos történetet mesélnek
A Ghána mindössze két lövéssel zárta a mérkőzést, ezek közül egyiket sem tudta a kapu felé irányítani. Ez a teljesítmény Anglia számára pet rabonak számít, hiszen az elmúlt 60 év világbajnoki statisztikai nyilvántartásai között az egyik legalacsonyabb lövésszámot jelenti. Anglia 78%-os labdabirtoklással zárta a találkozót, de a helyzetkihasználásuk következetlen volt: 19 próbálkozásukból csupán három találta el a kaput, és az első kaput eltaláló lövésük 57 percig váratott magára.
Az angol csapatnak feltétlenül sikerült egy várható gólkülönbséget felmutatni, azonban a valóság az volt, hogy a mérkőzés végére a legtöbb helyzetet a végső roham hozta, nem pedig a tudatos taktikának köszönhetően.
Ismét egy unalmas második meccs
Az angol csapat már a korábbi négy nemzetközi tornáján is őrült második csoportmérkőzéseket játszott, így ez a döntetlen sem számít meglepetésnek, de a kérdés sokkal mélyebb.
Az optimisták rámutathatnak arra, hogy Anglia a két legutóbbi Európa-bajnoki döntőt is túlélt hasonlóan lapos második mérkőzések után. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy a Ghána legnagyobb erőssége a masszívan védekező taktika volt, amely megnehezítette Anglia dolgát. A mérkőzés során Angliának több mint 80 percen keresztül nem sikerült feloldani a védekezést.
Kane tétlensége
Harry Kane kihagyott helyzete mindenképpen főcímeket fog generálni, de a statisztikái sokat elmondanak a csapat dinamikájáról. A meccset végül 19 érintéssel zárta, amely a legkevesebb szám a fontos tornák során, ahol legalább 80 percet játszott. A találkozó első felében meg sem közelítette a 10 érintést, hiszen a ghánai védelem sikeresen elzárta az utakat.
Ehhez képest a Horvátország ellen mutatott teljesítménye drámai ellentétben állt: két gól, folyamatos részvétel a támadásokban. A cserék érkezésével történt némi javulás, Saka, Rogers és Eze mind fittebb és dinamikusabb játékot mutattak, mint a kezdőcsapat tagjai.
Az elefánt a szobában
Thomas Tuchel a tornát megelőzően úgy döntött, hogy Palmer és Foden kimarad a keretből, mert úgy vélte, hogy a rossz klubteljesítményük nem indokolta a válogatottban való szereplésüket. Ez a döntés Dallasban bátornak tűnt, de Bostonban egyre nagyobb kérdések merülhetnek fel a kerettagság előtt.
A probléma, amellyel Angliának szembe kell néznie, a védekező csapatok bukásának feltérképezése, amely megköveteli a kreativitást és a mozgást. Ez viszont egy tipikus helyzet, amelyet egy tehetséges játékos, mint Palmer, könnyebben megoldhatna.
Továbbra is higgadtan a következő lépések felé
A horvát csapat Panama ellen aratott szoros 1-0-s győzelme után Anglia szinte már bejutott a következő szakaszba. Valószínűleg megnyerik a csoportot szombaton, ha elkerülik a katasztrófát. Azonban a bostoni döntetlen rávilágított arra, hogy Angliának komoly problémái lesznek a védekező csapatok ellen, ha a játékstílusuk nem áll össze.
Ha Rice nem talál utat a győzelemhez, ha Kane el van szigetelve, és a szélső játékosok is elakadnak, az állapottól függően nehezen kihasználható helyzetek sorozata várhat rájuk a következő mérkőzések során.
